ILYEN AZ IYENGAR JÓGA I. Rész
„A szavak nem tudják kifejezni a jóga teljes értékét. Meg kell tapasztalni.” B.K.SIyengar
Magyarországon csak 1941-ben nyitották meg az első jógaiskolát. Napjainkban viszont már megszámlálhatatlanul sok irányzat képviselteti magát hazánkban, de bármelyik irányzatot választjuk, mindegyiknek az alapja a hatha-jóga, amely főként az ászanák (testhelyzetek) és a pránajáma (légzéstechnika) gyakorlásán keresztül fejti ki hatását, éri el az életminőség javítását.
Az „Iyengar jóga” a 2014 augusztusában, 95 éves korában elhunyt indiai B.K.S. Iyengar jógamester („Guruji”) tanítására épül, ez a világ egyik legszélesebb körben elterjedt jógaiskolája. Tanítványai közé tartozott például Yehudi Menuhin hegedűművész, akinek a jóga segített megérteni a hegedűjáték mechanikáját.
Magyarországon a módszer 2004 óta van jelen, nagyon komoly képzési követelménnyel, amit az is jelez, hogy jelenleg mindössze 42 okleveles Iyengar oktató tanít és vezeti be a gyakorlókat az Iyengar jóga rejtelmeibe.
A sportmúlttal rendelkező Trapp László (39), okleveles Intermediate Junior 3 Iyengar jógaoktató először 2003-ban, könyv formájában találkozott a jógával, amely gyökeresen megváltoztatta a világszemléletét és az életét. „Guruji” egyik műve a Jóga új megvilágításban terelte az Iyengar jóga felé, és erről az útról azóta sem tért le. Rendszeresen jár tanárokhoz, és 2006-2009 között elvégezte a magyarországi Iyengar tanárképző iskolát. Hogy többet tudjon meg a jóga filozófiájáról, beiratkozott a Buddhista Főiskolára is, ahol megtanult szanszkritül. Ez a tudása segíti ahhoz, hogy eredeti szövegeket is tanulmányozni tudjon.
Meggyőződése szerint az Iyengar jóga az egyik leghatásosabb, de mindenképpen a legprecízebb jógastílus. Lényege, hogy megtalálja a test középvonalát, az egyvonalúságra törekszik, miközben teljes tudatosságot követel meg. A precíz kivitelezés és sok instrukció miatt fontos a figyelem és az összpontosítás. Igyekszik nemcsak a pózokat tanítani, hanem átadni azt is, amit a jóga útján saját maga megtapasztalt. Pár hónapja mindezt a saját központjában, az Antaranga Jógaközpontban (www.antarangajoga.hu) tudja tenni, amit családi összefogással sikerült létrehozni. Itt egyelőre szerda délutánonként lehet vele találkozni.
Arra szokta kérni tanítványait, hogy amikor belépnek a jógaterembe, mindent hagyjanak kívül, és az óra alatt csak a jógaszőnyeg adta „élettéren” belül létezzenek. Ne a másikat figyeljék, hiszen a jóga nem verseny, mindenkinek a saját fejlődési szintje szerint kell haladni. Nagyon ügyel arra is, hogy minden gyakorló a lehető legpontosabban hajtsa végre a feladatokat.
Az Iyengar metódus sok eszközt használ (heveder, takaró, tégla, szék, kötél), amelyek segítenek abban, hogy a kevésbé hajlékony tanuló is megtapasztalja, hogy mit „kér” a testétől az adott ászana. Érdekes látvány, amikor a fordított pózokat denevérként, a jógafalon kötélben lelógva gyakorolják az óralátogatók.
Laci szeretne továbbhaladni ezen az úton, céljai között szerepel a magasabb tanári fokozat megszerzése:
– Sokan „vádolják” ezt a metódust azzal, hogy túlságosan szintközpontú. Azt nem tudom, mások hogyan vannak ezzel, de engem hajt előre az, hogy egyre közelebb és közelebb kerüljek az egész rendszer esszenciájához. Ezen kívül vannak olyan workshopok, ahova nem tudsz másként eljutni, csak ha papíron is be tudod bizonyítani, hogy a megfelelő szinten vagy. A „nehezebb” pózok nem születnek meg csupán a hajlékonyságunkat, az erőnket, az adottságainkat használva. Kell, hogy legyen mögötte megértés, jelenlét, alázat, elfogadás, kitartás, stb., minden, ami a jógából fakad.
Trapp László 2011 nyarán eljutott az indiai Pune-ba, az Iyengar jóga bölcsőjéhez, ahol a Guruji jelenlétében megtapasztalhatta a hamisítatlan egyszerűséget, mélységet, melegséget.
Erről az útjáról a cikk második részében számolunk be.
Forgács Sára/c36.hu