yogena cittasya padena vācāṁ
malaṁ śarīrasya ca vaidyakena
yopākarottaṁ pravaraṁ munīnāṁ
patañjaliṁ prāñjalirānato’smi
ābāhu puruṣākāraṁ
śaṅkha cakrāsi dhārinaṁ
sahasra śirasaṁ śvetaṁ
praṇamāmi patañjalim
Ó szentek legnemesebbje Patandzsali
Meghajlok előtted, ki az elme derűjéhez megalkottad a jógát
A beszéd tisztaságához a nyelvtant
A test tökéletesítésének a gyógyírját
Alázatos fővel állok előtted ó Patandzsali
Kinek külső teste emberi alakot ölt
Kinek karjai kagylót és korongot tartanak
Kinek fejét az ezerfejű kobra koronázza
Ó Te aki Adisésa inkarnációja vagy
Tiéd minden üdvözletem
A könnyebbség kedvéért fonetikusan is:
jógéná csittászjá pádéná vácsám
málám sárírászjá csá vájgyákéná
jó pá károttám právárám munínám
pátándzsálim prándzsáliránátó szmí
ábáhu purusákárám
sánkhá csákrászi dhárinám
száhászrá sirászám svétám
pránámámi pátándzsálim
A vastaggal szedett magánhangzók (az eredeti szövegben a magánhangzók feletti vízszintes vonalka jelöli a hosszúságot) hosszabban ejtendők.