Tudom, tudom, sapka, sál. :)

Hirtelen újra elindultam Indiába. Tudom, többetek már ismeri a sztorit, de az eleje szóljon annak, aki még nem hallotta. Persze tervben volt India, hiszen a következő vizsga feltétele az előírt jelenlét, de több ok is közrejátszott az ad hoc elindulásban. Időben írtam a Pandunak a kimenetelemmel kapcsolatban, de amint kiderült (elméletileg tudnom kellett volna), májusban zárva volt az intézet. Június elején újra elküldtem a kérésemet, s láss csodát pár nap alatt jött a válasz, hogy mehetek. Sebtében repülőjegy vásárlás egy Indiáig hallatszó imával, hogy a vízum elkészüljön időben, máskülönben elég drága felajánlás lett volna az egyik repjegy, ha nélkülem száll el. Na de az istenek meghallgattak és minden összejött. Bár a szállásról csak útközben a reptér felé hívott Vidu, hogy hova is kell majd mennem, ha este 11 és éjfél között befutok majd Puneba. Visszatérve a legfőbb okra a gyors kimenetelt illetően… Idén februárban már voltam Puneban, és nagyon nem volt egyszerű a család nélkül, tudva a nehezítő körülményről és a legszeretnivalóbb, legcsibészebb Bendegúzról, ami és aki a legtöbb esetben két teljes embert igényel. Na ezt Vidu majdhogynem egyedül csinálta végig nem kis áldozatot hozva ezzel. S hogy legyen még egy kis csavar :), a család mikulás környékére egy újabb kis jövevénnyel bővül majd, aki egyenlőre még takargatja a nemét így nem tudni, hogy egy kis újabb jógival vagy egy kis jóginivel egészülünk ki. És akkor az egyenlet azt hiszem így már világos: vizsga feltétel + BENDI + új Pocaklakó = Most vagy soha. Na jó nem, de azt hiszem, ha megjön az új kis csemete, akkor nem lesz ennyi ugra-bugra évekig. Vidu előtt így is le a kalappal, hogy ezen körülmények mellett is így támogat.
Emirates-szel még nem utaztam, de az utolsó pillanatos jegyvásárlás miatt a Turkish Airlines túl drágának bizonyult. Szóval a gazdaságosság miatt győzött az Emirates, s tőlük is az egyik leghosszabb várakozási idejű csatlakozással járó repülőút. A repülőn minden ok volt, sőt még a megváltoztathatatlan standard meal helyett is adtak vegeterian mealt. Sokan állítják, köztük én is, hogy vissza kell térnünk a gyermeki énünkhöz, ami sokkal természetközelibb, sokkal rugalmasabb, ösztönösebb, mint a saját magunk által kreált dogmáktól gúzsba kötött felnőtt létünk. Ez annyira sikerült, hogy a felnőtt fejemmel előrelátóan megnéztem az időjárást Dubaiban és Punéban, a sajátunk ugye adott volt, így a naiv gyermeki énemtől vezérelve szandálban, rövidnadrágban, pólóban neki is indultam az útnak. És persze repültem már, tudom, hogy a repülőn klíma van, de a kapkodás és a jelenben levés 🙂 felülírta a tapasztalatot. Egy szónak is száz a vége, még jó, hogy volt takaró a gépen, mert az arabok úgy nyomták a klímát, hogy lederesedett a szempillám. 🙂 Megérkezés után barangoltam egy kicsit és konstatáltam, hogy a dubai-i repülőtér hatalmas. Már a landolás után is vagy 10 percig mentünk a földön a géppel, mire célba értünk. Az emberek, mint a hangyabolyban a hangyák, kavarogtak össze-vissza a nációk teljes skáláját felvonultatva. A tizennégy órás csatlakozási várakozásra való tekintettel kerestem egy alvásra alkalmas helyet, s megpróbáltam aludni. De ugye a repülőn közölt Dubai-i, esti 33 fokos külső hőmérséklet és a repülőtéri belső hőmérséklet között tetemes különbség mutatkozott. Ezt a bőrömben elhelyezett kimondottan erre a célra kifejlesztett receptorok jelezték, melyek egyéb agyi kapcsolatokon keresztül libabőrbe öltöztettek, ha már sikerült alul öltöznöm. Na de ott nem volt takaró ám, úgyhogy a táskámban lévő jóganadrággal és még a hátizsákkal is megpróbáltam takarózni, miközben megpróbáltam a jógikus sziddhik közül a végtelenül kicsivé válás képességét megvalósítani, hogy a hideggel minél kisebb felületem érintkezzen. Na ezt még gyakorolnom kell azt hiszem, mert a hideg elég sokszor felébresztett. Viszont a libabőr izmaimat így kicsit jobban megedzettem, úgy is ritkán használom őket. 🙂 Mumbaiba érkezésem után a Pune-i klímás utamat pedig inkább már meg sem említem. A tanulság: Tudom, tudom, sapka, sál.

Kategória: Indiai Blog, Uncategorized